Ennek a leckének roppant rövid a lényege. Ha egyszer elolvasod a tankönyvet, már meg is értetted, mit akart a tankönyvíró veled közölni.

1/ Tényleg érdekes, hogy a hőmérséklettel kapcsolatban nem úgy kezdődik a történet, hogy: "Már a régi görögök is ..." A számotokra a csillagászatból és a dinamikából ismert Galilei készített először olyan eszközt, ami a hőmérséklet számszerű meghatározására - mérésére - alkalmas volt. Kb. száz év múlva, a XVIII. század elején Fahrenheit hozott létre egy borszesszel mérő, más hőmérővel összehasonlítható hőmérő eszközt és hozzá az ő hőmérsékleti skáláját, a Fahrenheit skálát.
Majd újabb kb. hraminc év múlva pedig Celsius létrehozta a tudományos megalapozottságú hőmérő eszközt és hozzá a Celsius hőmérsékleti skálát. Ezen kívül még sok skála van. Az SI mértékegység rendszerbe a Celsius skálát válaszották be. Legfőbb előnye a víz fagyáspontjához rögzített 0 °C és a víz forráspontjához rögzített 100 °C alkalmazása és a köztük levő skála 100 részre osztása.
A harmadik skála, amit már egyszer említettem, a Kelvin skála.

Ha érdekel, megnézheted a tankönyv 65. oldalán jobb felül, hogy milyen viszonyban vannak ezek a skálát. Ha nem költözöl az USA-ba, akkor igazán nem érdekes, hogy át tudd számolni a °C-t °F-re és viszont. Ha igen, akkor ott úgyis megtanulod. Elég tudni róluk.

Tehát a hőmérséklet SI mértékegysége a °C, jele a T. No de mi is a hőmérséklet? Egyelőre elég annyi, hogy a testek, anyagok állapotát kifejező fizikai mennyiség. A hőmérséklet mérése azon alapszik, hogy a folyadékok térfogata melegítés (tűz, napfény, dörzsölés, ...) hatására kitágul és hűtés hatására összehúzódik. 

Nézzük csak a Celsius skála alappontjait. Azt mondtam, hogy ezek a víz fagyás- és forráspontja. Akkor ehhez pontosan, a fizikában megszokott módon meg kell mondani, mi is ez. Minden alkalommal, minden körülmények között ugyanaz és reprodukálható (=megismételhető) legyen.

Azt a hőmérsékletet, amelyen normál körülmények között a vízből jég keletkezik, 0 °C-nak definiáljuk és ez a Celsius skála alappontja, a víz fagyáspontja. Általában a fagyáspont egybeesik az olvadásponttal. Azért általában, mert ritka kivétel azért van - világos, hogy nem a víz esetében.

Azt a hőmérsékletet, amelyen normál körülmények között a vízből gőz keletkezik, 100 °C-nak definiáljuk és ez a Celsius skála másik alappontja, a víz forráspontja. Általában a forráspont egybeesik az lecsapódási ponttal. Azért általában, mert ritka kivétel itt is van.

Még egyet hadd fejtsek ki bővebben. A hőmérő mindig a benne levő folyadék hőmérsékletét mutatja! Miért húzom ezt alá? Mert gondolj pici gyerekkorodra, a hőmérőt lerázták a szüleid, majd kb. 10 percet vártál a hónod alatt ezzel a hőmérővel, amíg az végre a testhőmérsékletedet mutatta. Hoppá. Tehát kellett egy kis idő, amíg a hőmérő folyadéka átvette a tested hő tulajdonságát. Ugyanez a hőmérő egy percig még a lerázott állapotát mutatta, utána kezdett emelkedni és 10 perc múlva egyenlítődött ki a tested és a folyadék hőállapota.

Vagyis a tested és a hőmérő kölcsönösen átadták egymásnak a hőállapotukat. Ezt hívjuk termikus kölcsönhatásnak. Termo a szóösszetételekben hőt, hővel kapcsolatosat jelent. A termikus kölcsönhatás hőátadást jelent.

Ez a hőátadás háromféle módon történhet. A következő poszt fog erről szólni.

Ma már több a folyadékos, hőtágulásos eszköztől különböző elven működő hőmérő létezik. Egyik ilyen a koronavírus kimutatásánál használt hőkamerás mérőműszer.