Gondoljátok végig, vegyétek elő az emlékeiteket, bizonyára tapasztaltátok, hogy a melegítés, hűtés hatására az anyag több tulajdonsága is megváltozik. Láttátok, hogy melegítés és hűtés hatására is halmazállapotváltozás következhet be, szétfolyik az anyag, hígabb lesz, estleg a színét is változtatja. Illetve fordítva éppen megszilárdul. Képzeljétek el, az anyag elektromos, mágneses  állapota is változhat ilyenkor.

A múltkori leckében már írtam: A fizika a hőjelenségeket osztályokba sorolja. Ezek a fajták:

• Hőterjedés
• Hőtágulás
• Halmazállapot változás

A hőterjedéssel megismerkedtünk, hőtágulással idén nem foglalkozunk. Most jöjjön a halmazállapot változás! Feltételezem, hogy a halmazállapotokat annyira ismeritek, hogy a fő jellemző tulajdonságaikat el tudjátok mondani! Aki nem, az majd a 79. oldalon kezdődő leckében egy beszédes ábrán fogja meglátni. Mindenképpen meg kell majd néznetek, mert ugye ezekről beszélünk itt!!! 

Ne ijedjetek meg, azért veszek egyszerre két leckét, mert a könyv szövege nagyon olvasmányos és a lényege ebben az egy posztban összefoglalható! Tehát először olvassátok át a "3. Olvadás, fagyás" és az "5. A forrás, lecsapódás" leckéket, utána térjetek ide vissza a bloghoz.

Halmazállapot változás:

Ez az ábra a múltkori posztban is volt már. Gondolom, az egyes folyamatok neve még mindig ismerős. Itt az ábrán tehát az egyes halmazállapotok átalakulásának nevét olvashatjátok le rendezett struktúrában. Ezt a képet érdemes valahogy memorizálnotok.

Talán a szublimációról ti nem hallottatok. Tavaly a hetedikesek már tanultak róla kémiában. Ez, amint látod, a szilárd anyag átmenet nélküli légneművé válását jelenti. Szublimál pl. a jód vagy a kámfor. Lehet, hogy ez a kámforrá vált népies mondás eredete? A koncerteken a szárazjég is a szublimáció miatt tűnik el teljesen nyomtalanul, nem nedvesítve semmit.
A szublimációnak nincs 'ellentettje' (mint az olvadás-fagyás páros). No ennyi elég is erről.

OLVADÁS, FAGYÁS

A tankönyv 69. oldalán el kell olvasnotok a 2 kísérletet.

A vastag betűs részt meg kell jegyeznetek, ezt kívánja a jómodor. :) Ha korábban az ilyen segített, akkor ezt a két fogalmat írd le két kis kártyára.

DEFINÍCIÓ: 1/ Olvadásnak nevezzük azt a halmazállapot-változást, amely során egy szilárd anyagból folyékony anyag lesz.
2/ Azt a hőmérsékletet, amelyen a szilárd anyag megolvad, olvadáspontnak nevezzük.

Most pedig lapozz a 70. oldalra! Ott látod az olvadáspontokat tartalmazó listát. Lám-lám, ott a végén a víz az ismert 0-val. A lista fejléce szerint egy adott sorban ott az anyag, pl. az acél és mellette az olvadáspontja °C-ban mérve 1500. Az olvadáshővel most ne foglalkozzunk, csak jegyezzétek meg, hogy itt van a listában és a lista alatt magyarázat is van hozzá. Visszatérünk majd rá.

A lista mellett bal oldalra kicsit bővebben van leírva, hogy értelmezd pl. az oxigén -219 °C olvadáspontját. Az alatta levő ábrára az olvadáshővel együtt fogok majd visszatérni.

A fagyás és az olvadás ugyanazon a hőmérsékleten megy végbe, nagyon remélem, hogy ezt tudjátok. A felső ábrából is világos, ha egyszer ezek fordított folyamatok. Tehát kézenfekvő, hogy a két újabb definíció (esetleg a kártyátok) az első kettőhöz kísértetiesen hasonlítani fog. 

DEFINÍCIÓ: 3/ Fagyásnak nevezzük azt a halmazállapot-változást, amely során egy folyékony anyagból  szilárd anyag lesz.
4/ Azt a hőmérsékletet, amelyen a folyékony anyag megfagy, fagyáspontnak nevezzük.

A természetben igen sok kivételesen viselkedő anyag van, sajnos itt is találkozhatunk ilyennel. Egyik pont a csoki. Ezek után ne egyél több csokit!

A 70. oldalon levő listát átmásolhatnánk ide, csak a fejlécet kellene módosítani. Vagyis pl. a folyékony acél 1500 fokon "fagy" meg. Ha pedig az alkoholt lehűtik, ahelyett, hogy elkortyolnák, akkor -112 fokon válna szilárddá.

A víz fagyása bekezdést a 71. oldal alján ugord át - nyugodt szívvel. De ha penge vagy, akkor olvasd el, szigorúan a következő oldalon levő "Gondolkozz!" bekezdéssel együtt.

Most térjél rá az "Összefoglalás"-ra, ahonnan az utolsó sor kivételével meg kéne tanulnod, memorizálnod kellene a mondatokat. Van, akinél ez 5 kártya legyártását jelenti.

FORRÁS, LECSAPÓDÁS

Az előzőhöz tök hasonló a forrás és a lecsapódás is. Én ezt a szöveget most COPY-PASTE-tel és némi apró módosítással írom ide. Hoppá. Ez azt jelenti, ha az előző anyagrészt sikerült magatokévá tenni, akkor ez már lepkefing lesz. Lássuk:

A tankönyv 76. oldalán ezek után el kell olvasnotok a 2 kísérletet.

A vastag betűs részt meg kell jegyeznetek, ezt kívánja a jómodor. :) Ha korábban az ilyen segített, akkor ezt a két fogalmat írd le két kis kártyára.

DEFINÍCIÓ: 5/ Forrásnak nevezzük azt a halmazállapot-változást, amely során egy folyadékból légnemű anyag = gőz lesz. Itt egy lényeges kiegészítést kell hozzátenned: Ez a gőz nem csak a felszínen, hanem a belsejében is képződik.
6/ Azt a hőmérsékletet, amelyen az anyag forr, forráspontnak nevezzük.

A kiegészítést a "4. Párolgás" leckében magyarázom meg, most elég bemagolnod, ott majd értelmet is nyer. A legelső ábránkban látni is, hogy a forrás felett ott a párolgás felirat. Menj csak vissza!

Most pedig nézd meg a forráspontokat tartalmazó listát. Lám-lám, ott a végén a víz az ismert 100-zal. A lista fejléce szerint egy adott sorban ott az anyag, pl. az alkohol és mellette a forráspontja °C-ban mérve 78. A forráshővel most ne foglalkozzunk, csak jegyezzétek meg, hogy itt van a listában - magyarázat nélkül. Visszatérünk majd erre is.

A lista mellett a túlhevített folyadékról a veszélyessége miatt olvassatok, nem fogok róla kérdezni.

A 2. és 3. kísérlet szerint a forráspont függ a nyomás értékétől. Ezt ti a főzés közben láthatjátok, amikor otthon pl. kuktában készül az étel. Jópofa dolog tudni, hogy az első kuktaedény már 1679-ben elkészült. Tehát a nyagyobb nyomás alatt levő kuktafazékban 100 °C-nál forr a víz. Ennek magyarázatát majd középiskolában fogjátok megkapni. Most egyszerűen érdemes észben tartani ezt a tényt. 

A forrás és a lecsapódás ugyanazon a hőmérsékleten megy végbe, nagyon remélem, hogy ezt tudjátok. A felső ábrából is világos, ha egyszer ezek fordított folyamatok. Tehát kézenfekvő, hogy a két újabb definíció (esetleg a kártyátok) a korábbi kettőhöz (5 és 6) kísértetiesen hasonlítani fog.

DEFINÍCIÓ: 7/ Lecsapódásnak nevezzük azt a halmazállapot-változást, amely során egy légnemű anyagból folyékony anyag lesz.
8/ A lecsapódási hőmérséklet nem köthető egy konkrét értékhez!

A tankönyv a 77. oldal alján olvashattok az anyag energiájáról. Ezt most ugorjátok át! A 4. kísérlet valószínűleg ismerős és veled is ugyanez történik.

Most térjél rá az "Összefoglalás"-ra, ahonnan megint az utolsó sor kivételével meg kéne tanulnod, memorizálnod kellene a mondatokat. Van, akinél ez 6 kártya legyártását jelenti.