Megint visszautalok a már többször emlegetett HALMAZÁLLAPOT VÁLTOZÁS ábrára. Ha azt megnézitek, a folyékony és a légnemű állapot között a párolgást is és a forrást is látjátok. Most ezzel a kis furcsasággal foglalkozunk. Furcsaság, mert máshol nem láttatok halmazállapot változást 2 különböző elnevezéssel.

A két folyamat közötti különbséget az okozza, amit a forrásnál már írtam, hogy egyelőre csak magoljátok be, később fogjátok megérteni. Hát most eljött ez a később.

ISMÉTELT DEFINÍCIÓ!: Forrásnak nevezzük azt a halmazállapot-változást, amely során egy folyadékból légnemű anyag = gőz lesz. Itt egy lényeges kiegészítést kell hozzátenned: Ez a gőz nem csak a felszínen, hanem a belsejében is képződik.

Amikor egy üvegpohárban forralod a vizet, akkor látod a buborékokat, amelyek a víz belsejében képződnek. Ha sokáig forralod, akkor a végén elfogy a víz, minden buborék eltávozik, a pohár kiürül.

Ha az üvegpohárban egyedül hagyod a vizet, egy idő múlva az is eltűnik - Ez pedig a PÁROLGÁS. Semmi buborék, semmi komoly gőzképződés. Ha meleg a leves, fújod, hogy hűljön. Tudtad. hogy a rajzon látható folyamatot gyorsítod? Tudtad, hogy azért hűl ki a leves, mert a melegebb, éppen ezért gyorsabb levesmolekulákat elhessegeted a leves fölül? Ha pedig elfújtad, akkor nem tud visszaesni az a molekula a levesbe. Jó, mi!?

Még két mindennapos tapasztalat: Ha kiszállsz úszás után a vízből, kicsit mindig fázol, akármilyen forró is a levegő. A kutyusok orra pedig mindig nedves/párás, ha futottak, ha izzadtak, ha melegük van. A kutyák is tudják a fizikát - a párolgás hűti a környezetét. Tehát pl a kutya fejét.

A pára szó jelentése: leginkább a levegőben, de esetleg a szilárd anyag felszínén is lehet nagyon finom, vízmolekulákból álló cseppecske.

ÚJ DEFINÍCIÓ: Párolgásnak nevezzük azt a halmazállapot-változást, amely során egy folyadék légnemű anyaggá válik. A párolgás a folyadék felszínén történik.
--        --> !!! NINCS párolgáspont! Érdekes, de a párolgás tulajdonképpen minden hőmérsékleten végbemegy. Ezt az előbbi ábra egyszerűen, érthetően alátámasztja, magyarázza.

Bizonyára sok párolgást láttatok már. Párolog a víz, az alkohol, az ecet, a kölni, az izzadság a testedről.
Azt is sokszor tapasztalnod kellett, hogy a nedves ruha megszárad. Ezt másképpen úgy fogalmazhatod, hogy elpárolgott a nedvesség a ruhából. Ezen közben biztos azt is láttad, tapasztaltad sokszor, hogy esős időben nehezebben szárad a ruha, verőfényben viszont akár pár óra alatt is száraz lesz.

Most még azt tedd meg, hogy elolvasod egyszer a tankönyv 73. és 74. oldalát, főleg a kísérleteket. Meglátod, pillanat alatt megérted
- a forrás és a párolgás közötti különbséget
- a párolgás sebességét egy-két körülmény befolyásolja.

Ha nem olvastad el a két oldalt, vagy unalmas volt, akkor csak ezt jegyezd meg, vagy ezt írd fel a kis kártyáidra.

TÖRVÉNYSZERŰSÉG: A folyadék minden hőmérsékleten folytonosan párolog. Ennek a párolgásnak tehát sebessége van. A sebesség függ
- a párolgó folyadék anyagi minőségétől,
- a párolgó folyadék hőmérsékletétől,
- a levegő páratartalmától,
- párolgó folyadék felületének nagyságától.

FONTOS! A párolgás sebessége 4 tényezőtől függ. Ez OK. De figyelem: míg a többi háromnál a szokásos egyenes arányosság van, addig a környezet páratartalmával fordítottan arányos ez a függés! Gondold végig, minél melegebb nyári nap van, annál gyorsabban szárad a ruha. A minél melegebb pedig minél szárazabbat* is jelent. Tehát kisebb páratartalom -> nagyobb párolgási sebesség! Akkor ez fordított arányosság!

* ez a nálunk szokásos, átlagos nyárra vonatkozik, nem a trópusi esőre, amikor szinte folyik a levegő, annyira párás!

Az anyagi minőség ugye azt jelenti, hogy magától a konkrét anyagtól - ami lehet éppen víz, kölni vagy bor, ....

A végén engedjétek meg, hogy még egy dolgot tisztázzunk. Az oldódás sem halmazállapot változás, a szó csak hasonlít az olvadáshoz. Az oldódás két vagy több anyag kölcsönhatása. Oldódás során legtöbbször szilárd és folyékony halmazállapotú anyagok lépnek kölcsönhatásba. Ezt a kémia tárgyalja. A szilárd anyag feloldódik a folyékonyban és oldat keletkezik. További részletekkel nem untatlak benneteket, de kérlek, tegyetek különbséget az oldódás, oldás és az olvadás között! Az olvadáshoz csak hő kell, az oldáshoz pedig két v. több anyag.    

A következő órán nagyon fontos témát dolgozunk fel,  a termikus kölcsönhatást és az energiát. Utána pedig megírjuk a témazárót. Azután eltérünk a tankönyvtől, a hátralevő Hang és Fény anyagrészek lényegét 1-1 alkalommal érintjük. A maradék időben pedig - fizikához kapcsolódó - érdekességeket dolgozunk majd fel.