Az órán beszéltünk a mérés folyamatáról, körülírtuk a mérés fogalmát. Tehát a mérés azt jelenti, hogy a mértékegységet összehasonlítjuk a mérendő tárggyal (időtartammal). Megnézzük, hogy a mértékegységet hányszor helyezhetjük el a tárgyon, tárgyban. kiderült, hogy nagyon fontos a mértékegység egzakt, pontos rögzítése, az ú.n. etalon létrehozása.
=> MEMORIZÁLNI:
1) Mi mindent a SI mértékegységrendszerben definiált egységekkel mérünk. Ilyen pl. a méter, a kilogramm.
2) A mértékegységet MINDIG hozzá kell tenni, írni a mérőszámhoz, mérési eredményhez.
Megállapodtunk, hogy a mértékegységek átváltását ismertnek vehetjük. Tehát tudjátok, hogy hányszoros szorzót jelent a gramm-kilogramm, a liter-milliliter, ... váltás. Ellenőrizzétek, igaz-e ez? Nézzétek meg a munkafüzet 7. oldalán levő feladatokat és ha mégsincs így akkor gyakoroljatok. A https://www.convertworld.com/hu weblapon ezt megtehetitek. Vigyázat, én is ellenőrizni fogom, mit tudtok!
Nekiálltunk egy kísérlet elvégzéséhez. A sűrűséget szeretném megmérni, a sűrűség fogalmát szeretném bevezetni nektek. Ehhez 3 kis aluminium hasábot vettem kézbe. Megállapítottuk, hogy a legkisebb hasábhoz képest a másik látszólag kétszer nagyobb, a harmadik pedig háromszor nagyobb volt.
Megmértem a térfogatokat és a tömegeket is. Az alábbi táblázatban találhatók a mérések:
| Alu hasáb | Legkisebb hasáb | Közepes hasáb | Legnagyobb hasáb |
| Tömeg | 27 g | 54 g | 81 g |
| Térfogat | 10 cm3 | 20 cm3 | 30 cm3 |
Ha figyelmesen megnézitek a táblázatot, észrevehetitek, hogy
1/ mi vízzel mértünk, tehát literben, itt pedig cm3-ben látjátok a térfogatot.
2/ az arányok egyformák. A kétszer nagyobb téglatesthez kétszer nagyobb a tömege, kétszer nagyobb a térfogata.
27g/10 cm3 = 54g/20 cm3 = 81g/30 cm3 = 2,7 g/cm3. Ezt a hányadost nevezték el sűrűségnek. Ezt félig-meddig ismeritek, tudjátok, miről van szó. Itt most ezt a megtapasztalt, zsigereitekben már meglevő fogalmat a fizika nyelvén, a fizika egzakt rendszerében írjuk le. ==>
Az m/V hányados által meghatározott fizikai mennyiség a sűrűség. Más szavakkal: az anyag sűrűsége megadja, hogy az egységnyi térfogatának mekkora a tömege*.
Jele a görög RÓ betű ϱ,
SI mértékegysége a g/cm3 és a kg/m3.
Az ilyen hányados által meghatározott fizikai mennyiség esetén azt mondjuk, hogy a hányados megmondja, hogy az egységnyi mennyiségre (ez a nevező) mennyi esik a másik mennyiségből (ez a számláló). Ezt ismeritek a sebességnél is - km/h. A sebesség megmutatja, egységnyi óra alatt hány km-t tesz meg a test.
Néhány anyag sűrűségét a tankönyv 8. oldalán találjátok. Legalább egyszer érdemes megnézni, elolvasni.
Tehát, amiről a könyv is ír, a testek térfogata m3-ben is és literben is mérhető. Ha ez így van, akkor meg kell feleltetni egymásnak a két 'mértékegységet'. Ehhez az jegyezzétek meg, hogy 1 m élhosszúságú kockába pontosan 1000 l víz fér. Tehát 1000 l = 1 m3. Vagyis ha egyértelműen tudjátok mérni a test méreteit, akkor m3-ben számolunk. Ha nem, akkor a kiszorított víz mennyisége jelenti a térfogatot.
! A könyv azt írja, hogy a víz 4 °C hőmérésékletű! Ezt most nektek elsőre nem letfontosságú tudni, de az anyagok sűrűsége a hőmérsékletüktől is függ.
Egy apróság: Emlékezzetek, egy hatalmas rugós tömegmérővel mértem volna meg a hasábok tömegét - direkt! Meg sem mozdult. Mindig a megfelelő mérőműszert használjátok!
Hf: Munkafüzet 8. oldal 4. feladat (=8/4) és 9/5.
