A nyomás fogalma és a szilárd testek nyomása

Gondolj a következőkre! Frissen hullott mély hó, tengerparti homok, iszap, lánctalp. Ezek mind azzal vannak kapcsolatban, hogy:

A testek elég gyakran felületeik mentén érintkezhetnek, egymáshoz nyomódhatnak. ilyenkor egymásra erőt gyakorolnak. A nyomás hétköznapi értelmezése szinte egybeesik a fizika egzakt meghatározásával. Ehhez két idetartozó fogalmat tisztázzunk. Leírom, hogy mit értünk az alábbi két fogalmon.

Nyomott felület: az egymásra erőhatást kifejtő testek érintkező felületei. Jele: A

Nyomóerő: Az az erő, amellyel az egyik test nyomja a másikat. Jele F_ny 

A nyomóerő sokszor a súlyerőből ered. Még lehet izomerő, rugót húzó rugóerő. A nyomóerő szerepet játszik még a súrlódásnál is!

FONTOS ISMÉTLÉS a rajzokon ábrázolt súlyerőt és tartóerőt mindig az érintkező felületek középpontjába célszerű rajzolni!

Ha egy fahasábot legnagyobb, majd legkisebb felületű lapjával helyezünk sima lisztfelületre, akkor az a legkisebb oldallapjára állítva süllyed be jobban.

⇒ Most már definiálni tudjuk a nyomást: A nyomás az a fizikai mennyiség, amely megmutatja, hogy mekkora az egységnyi felületre jutó nyomóerő. Jele: p (pressio latin szó) mértékegysége a pascal, Pa
1 Pa = 1 N/m²          1000 Pa = 1 kPa

A nyomást tehát a nyomóerő és a nyomott felület hányadosával számoljuk ki, vagyis p= F_ny/A.

Figyelem:
- A nyomás növelése vagy a nyomóerő növelésével, vagy a nyomott felület csökkentésével lehetséges.
- A nyomás csökkentése vagy a nyomóerő csökkentésével, vagy a nyomott felület növelésével lehetséges.
Ez látható a tankönyv 42. oldalán a két kísérlet leírásban.

Végezetül vegyétek észre, hogy a nyomás fogalmának (mint fizikai mennyiségnek) bevezetése kapcsán ebben a posztban csak a szilárd testek által keltett nyomásról van szó.