A fizika egyik legtöbbet használt törekvése, nagyon gyakori tevékenysége a mérés. Látszatra egyszerű mérni, ennek ellenére igen sok ága-boga van a korrekt, minden szempontból pontos, egyértelmű mérésnek.

Mit tudunk mérni? Nézzük: hosszúság, tömeg, idő, terület, térfogat, hőmérséklet, ... Ezekkel foglalkozunk a tankönyvben.
Az a jópofaság, hogy ezekből az alapmérésekből más 'származtatott' mennyiségeket is képezni tudunk. Pl. az út hosszát és a megtételéhez szükséges időt lemérve a sebességet is kiszámolhatjuk. Az autó kilométerórája pedig közvetlenül is leméri ezt az adott sebességet.

No de mi is a mérés? Gondold végig, a mérés azt jelenti, hogy a mérendő mennyiséget hasonlítjuk össze a mértékegységgel, ami a választott mennyiség. Legyen pl.
a mérendő mennyiség a szobánk hossza;
a válaszott mennyiség a vonalzón látható 1milliméter
a mértékegység szintén legyen a milliméter, mert így nem bonyolítjuk a feladatot.
a mérés eredménye pedig a mérőszám.

Az előbbi 'definíciót' tán még jobban megérted, ha egy nagyon nagy mértéket kellene elképzelned. A Föld-Nap távolságot. Ez olyan nagy, hogy a könnyebb megértés kedvéért egy kajak versenyző azt mondja; a Föld-Nap távolság olyan hosszú, mintha 150 milliószor kellene az 1 km-es versenytávját egymás után leevezni. A sportoló összehasonlítja a mérendő távolságot az ő általa jól ismert választott mennyiséggel (a versenytáv) és így neki ez a mértékegység.

A következő kérdés, probléma, hogy mivel mérünk? Mérhetünk az araszunkkal, a hüvelykujjunkkal vagy a vonalzóval. Melyik jobb? Én azt modom, hogy a vonalzó. Ugyanis az én araszom, hüvelykujjam mérete más, mint a tiéd, tehát nem tudjuk összehasonlítani a kettőnk mérőszámát.
Így választanunk kell, kinek az araszát fogadjuk el etalonnak* és akkor már egyértelmű lesz az eredmény, a mérőszám, a mennyiség. Ezt tették meg a világ fizikusai, méréssel foglalkozó szakemberei, amikor rögzítették az összehasonlítás alapját a méter, a kilogram, a másodperc, a °Celsius, .... esetében. Ez az SI mértékrendszer. SI=Standard International= nemzetközi standard/állandó. Mi mindig SI mértékrendszerbeli mértékegységet használunk.

* az etalon jelentése: 1/ hiteles mérték, 2/ eredeti, ős mértékegység

Milyen eszközzel mérünk? A kémiában tized gramm pontossággal kell megadni a kémiai reakcióban részt vevő anyagok mennyiségét, az ételrecepteknél elég a dekagram pontosság. A mérés kérdéskörhöz tehát még ez is hozzá tartozik - lehetőleg a legmegfelelőbb mérőeszközt használjuk. Erről szól az egyik közmondásunk: Ágyúval lő verébre.

A mi méréseink sohasem 100%-ig pontosak. Ugyanazt Peti hosszabbnak mérheti Janinál. Ha ma mérem meg a szoba hosszúságát, akkor mást mérek, mint holnap. A táska puha, ezért annak méretét sem tudom minden körülmények között egyértelműen milliméter pontossággal megmérni. A mérés tehát ingadozik, azt mondjuk, szóródik. Hol nagyobbat, hol kisebbet mérünk. Úgy mint a célba lövésnél. Hol picit feljebb találjuk el a céltábla közepét, hol kicsit balra, hol jobbra. A 10-esbe szinte a legkevesebbszer lövünk. Tán ismeritek a kifejezést, a lövéseknek szórása van. Minél kisebb a szórás, annál pontosabb a mesterlövész. El kell ezt a pontatlanságot fogadnunk?
NEM. Akkor mit tegyünk? Tanácsom: mérjünk többször, mert több mérés eredményét átlagolva már pontosabban kapjuk meg a mennyiséget. A sok kis fel-le hiba kiegyenlíti egymást. Az órán megbeszéltük, hogy minél többet mérünk, annál pontosabb a mérési eredmény. Annál közelebb van az átlag a valódi eredményhez.

Az átlag: pl. 5 mérés átlaga: az 5 eredményt összeadjuk és elosztjuk 5-tel. A 150 mérés átlaga: a 150 mérési eredményt összeadjuk és elosztjuk 150-nel.

Összefoglalva:

A mérés = a mérendő mennyiséget összehasonlítjuk a mértékegységgel, megnézzük, hányszor van meg a mérendő tárgyon/tárgyban a mértékegység

A mértékegységet rögzíteni kell az egyértelműség követelménye miatt. => SI mértékrendszer

A mérésnek bárki által mérve ugyanazt kell eredményül adni. Ez soha sem teljesül => ismétlés, átlagolás

A mérést bármennyiszer megismételve ugyanazt az eredményt kell adni. Ez soha sem teljesül => ismétlés, átlagolás

A szükségletnek, az igényeknek megfelelő mérőeszközt használjuk.

A mérőeszköz pontossága nem 100 % (mérési hibája van) => ismétlés, átlagolás

Az első órákon a tanulás volt a középpontban. Beszéltünk a jegyzetelésről, a tanulási módszerekről és két videót is levetítettem nektek. Egy- két gondolatot, megjegyzést írok ide ismétlésképpen. Tanácsolom, hogy beszéljétek meg ezt szüleitekkel, vagy osztályfőnökötökkel, idősebb testvérrel. Elsőre bizonyára szokatlan, hogy ilyen témáról beszélünk, de higgyétek el, megéri.

Megéri, mert ha hatékonyan* tanultok, akkor
- több idő jut az egyéb kedvenc időtöltésetekre, pihenésre, alvásra;
- több sikerélményetek kapcsolódik majd a tanuláshoz, egy kis idő múltán 'élvezni' is fogjátok;
- nem lesz unalmas és macerás a tanulás, tehát nem fogod kerülni;
- jobb jegyet kaptok, ami nektek is, szüleiteknek is tetszeni fog.
- nagyobb lesz az önbizalmad, tehát a vizsgára, a felelésre jobb jegyet kapsz.
Végeredményben több jutalmat kaptok, könnyebben eléritek szüleiteknél, amit szeretnétek tőlük.

* a hatékony tanulás azt jelenti, hogy gyorsan végeztek és nagyobb %-ban marad meg a fejetekben a tanult anyag/téma. 

Egyéni módszerek/stílus

Hangsúlyozom, a jegyzetelés és a tanulás egyedi. Ez azt jelenti, hogy neked más az ideális, a hatékony, mint nekem. Ez függ a korábbi tapasztalatoktól, bevált gyakorlattól és az élettani sajátosságoktól.
Elsősorban az befolyásolja a nektek jó stílust, hogy milyen típusok vagytok a tanulás szempontjából. A szokásos osztályozás a következő:
- aki a képekre emlékszik, a látvány ragadja meg. Ő pl. rajzoljon képeket az információhoz!
- aki a hallottakra emlékszik, a szóbeli magyarázat marad meg benne, Ő félhangosan fel is mondja,
  amit  olvas.
- aki szereti leírni azt amit éppen olvas, tanul.
- aki megfogja, megszagolja, megízleli, megcsócsálja az új dolgokat. Ez a tanulásban nem játszik szerepet.

NAGYON LÉNYEGES: Nem ez határozza meg, mit kell tenned, ez csak árnyalja a kérdést, a konkrét taneszközök kiválasztásában segít. Nem ez a típus a legfontosabb, hanem az ettől független technika, technológia.

1/ Jegyzetelés

Lezsák Benedek volt Kalászsulis társatok készítette azt a videót, amit órán megnéztünk. Ennek kivonata:

Indoklás: a tanár elmondja az anyagot, sok új információt hallotok, nehéz követni az előadást. A jegyzetet pedig otthon át lehet olvasni, ki lehet egészíteni. A jegyzet alapján könnyű felidézni és memorizálni a tananyagot.

A jegyzetelés eszközei:

• tagolás
• kulcsszavak használata (kulcsszó az, amiről beugrik neked a teljes fogalom, történet, vagy éppen vicc)
• röv. (rövidítés)
• kiemelés

• tömörítés

A videót letölthetitek és megnézhetitek újra. Itt a link, ha a katt nem műxik:

https://drive.google.com/open?id=1ObbIUk4C1i0U8gC4U-cQMmTDTzAtWy_k   Figyeljétek meg, milyen jó képekkel 'festette' alá a mondandóját. Ez is segít a megértésben, a visszaemlékezésben.

2/ Tanulás

A Youtube-ról néztünk meg egy videót. Egy vlogger (aki videóval ír blogot) mesélte el, milyen tanulási technikák vannak.
Előtte azonban meglepett bennünket azzal, hogy a hagyományos újraolvasás, aláhúzás, összegezés nevű technikák kevéssé hatékonyak a kutatók szerint. Tehát nézzük meg, mi az új kínálat!

Első lépés bármiféle tanulási technika előtt, hogy elő kell készíteni a terepet, meg kell tisztítani a zavaró körülményektől. Egyél, igyál, pisilj, csinálj rendet a tanulóasztalodon, relaxáljál és főleg rakd el a telefonodat! Ha számítógéppel tanulsz, akkor kapcsold ki azokat a programokat, amelyek nem a tanuláshoz kellenek! CSAK a lecke meg a rend legyen előtted és biológia szükséglet se akadályozzon! Ez a tanulás alatt végig érvényes tanács-követelmény!!!

A videó szerint a korszerű tanulási technikák a következők:

1/ Részekre osztás Több részletre osztva tanuljál és az egyes részletek között tartsál szünetet! A szünetet tényleg pihenésre használd, ne más jellegű tanulásra, chat-re, SMS-re figyelésre. Pl. kis torna, légzőgyakorlat. Az agy úgyis szereti a friss oxigént. Kísérletezd ki, mennyi neked egy részlet! 15 perc? 40 perc? Tehát mennyit tudsz egyhuzamban koncentrálni, mikor jön el a fáradtság, mikor száll le az agyadra a köd? Ezt ne várd meg, előtte kezdjed a szünetet, kapcsolj ki!
2/ Felidézés, visszakeresés. Ha végeztél egy anyagrésszel, akkor tedd félre és írj le mindent, mindent, (bármit) ami eszedbe jut a most tanult anyagról! Utána ellenőrizd, mi helytelen, mi maradt ki, mi logikátlan, hol tévedtél? Ha van ilyen, akkor azt a részt alaposabban nézd át még egyszer. Ha kell, ismételd meg a mindent leírást, az aktív felidézést! Tanács: a konkrét anyag tanulásának kb. 30 %-a legyen az olvasás és többet, kb. 70%-ot töltsél az AKTÍV felidézéssel.
3/ Kérdezz saját magadtól! Magyarázd el, tanítsd meg valakinek az elsajátított anyagot, mert ekkor derül ki, mit nem értesz, miben vagy bizonytalan. Az ok-okozati összefüggések megértésének birtokában agyad könnyebben, jobban tudja tárolni az infot.
4/ Kép + szöveg. Ha elolvastad az anyagot, akkor keress hozzá képet, videót. Ha nem találtál, akkor rajzolj te. Ezután váltogatva magyarázz a képről a szöveg letakarásával, félretételével, majd idézd fel, rajzold le a képet a szöveg alapján (persze az előző kép ne legyen előtted!).

Mindegyik technikát tanácsos kiegészíteni a példák, hasonlatok, összefüggések keresésével. Az agy jobban raktároz konkrét dolgokat. Ezért jó a példák, hasonlatok keresése. Ezek demonstrálnak, magyaráznak, tehát megértést generálnak. A legjobb példák pedig a te mindennapi életedből származó képek, történetek, adatok, kapcsolatok!

Az elején már írtam, de megismétlem, mert LÉNYEGES. nincs egyedül üdvözítő módszer. Ami nekem jó, az esetleg neked nem tetszik, nem hatékony. Tehát kísérletezd ki, keresd ki, melyik technika segít teneked és azt alkalmazd!!!

Ui. (ez az utóirat rövidítése):
1/ Akár sportolsz, akár nem, biztos tudod, hogy az edzés is bemelegítéssel kezdődik, de előtte átöltözöl, időben elintézed az evést-ivást és pisilsz. Az edzés során gyakorolsz, ismételsz, személyre szabott módszerrel végzed az edzést. Közben pedig időről-időre lazítasz. Ugye hasonlít ez a tanuláshoz?
2/ Ezek a témák természetesen nem csak a fizikában használhatók és nem csak hetedikben. A többi tárgy vagy hobbi téma, kiegészítő érdeklődés során is meg kell tanulnotok valamit, tehát jegyzetelni, memorizálni kell. A leginkább érdekes pedig az, hogy akár tisztában vagyunk vele, akár nem, a mai világban már élethosszig tartó tanuláshoz kell hozzászoknotok!!!

A fegyelem a figyelem, a tananyagra figyelés eszköze. A fegyelmezetlenség elvonja mások fókuszát és elveszi az időt a tanulástól, tanítástól. Ezért kell a tanárnak fegyelmet tartani.

1/ Felszerelés:

Táskába:

- 1 db fizika könyv
- 1 db fizika munkafüzet
- 1 db nagyalakú, négyzethálós füzet (nem spirál), a tavalyi is jó, ha nem ment tönkre.
- 1 db bármilyen dolgozatfüzet
- opció: 1 db A/4-es vékony mappa a dolgozatok, blogról letöltött vázlatok megőrzéséhez.
- opció: ragasztó a suliban kapott, otthon letöltött anyagok beragasztására
- opció: 1 db leckefüzet 

Tolltartóba:

- 1 db kis vonalzó
- pár színes ceruza kísérleteket lerajzolni

2/ Az óra lefolyása:

1/ aktuális óra házi feladata (esetleg leckefüzetbe írjátok be)
2/ felszerelés és hf ellenőrzés. Módszer: mindenki felmutatja a füzetet, könyvet. Aki nem írt leckét,
     az jelentkezik. Én szúrópróbával ellenőrzöm a kész feladatokat. A hiányok feketepontot jelentenek
3/ felelés v. dolgozat a hf-ból
4/ tanulói kísérlet – önként jelentkezés, 4-5 jár érte
5/ új anyag – ez a blogon fog szerepelni és
     a blog posztjai letölthetők és fájlban vagy kiíratva papíron megőrizhetők (mappába v. füzetbe)
6/ a hátul ülők a 3-5-en csoportot alkotnak és egymást megtanítják a leckére, majd megválaszolják
     az „Ellenőrizd tudásod!” pontjait. Óra végén ellenőrzöm
7/ akkor van vége az órának, amikor én mondom – törekszem a pontos befejezésre

3/ A számonkérés:

1/ TZ dolgozatnál mindent lehet használni, röpdolgozatnál semmit, mindent el kell rakni a padról
2/ a fenti miatt a TZ-t szigorúan osztályozom
3/ dolgozatnál beszélni, suttogni nem szabad
4/ TZ egész órás és minden tankönyvi fejezet végén (dátumot előre egyeztetjük)
5/ röpdolgozat 10 perces, elég gyakran
6/ felelés önállóan és fejből, ritkán

Kedveseim!

Óriási meglepetést okoztatok nekem. Miért? Itt a ábra, ami ezt megmagyarázza. A többit a fizikaórán.

Köszönöm az energiátokat. Higgyétek el, magatoknak dolgoztatok, nem nekem. Jól tettétek, hogy csiszoltátok az agyatokat a szünetben is. A szellemi erőfeszítés pont olyan, mint a fizikai. Ha gyakorolsz, fitt maradsz - ha olvasol, tanulsz, gondolkodsz, okos, eszes maradsz. És az életed során bárhol, bármikor a fittség és az ész is előnyödre válik, segít!

Kíváncsi vagyok az eredményeitekre. Bizakodással vágok neki a 8. évfolyamnak.

Sok sikert

Decker András

Definíció: Olyan eszközök, melyekkel kedvezőbbé tehetjük az erőhatás nagyságát, irányát, támadáspontjának helyét.

Az energiamegmaradás általános érvényű törvény, tehát minden egyszerű gépre is igaz. Annak a ZÁRT rendszernek is állandó az energiája, amelyben valamelyik egyszerű gépet alkalmazzátok. Tehát nincs energiaváltozás, nincs különbség az egyszerű géppel és az anélkül végzett munka mennyiségei között! Ez más szóval azt jelenti, hogy az egyszerű géppel munkát nem lehet megtakarítani!!! CSAK erőt, amint a fenti meghatározás is mondja.
A munka az erő és az elmozdulás szorzata. Ha fele annyi erőt fejtünk ki (a teherre) az egyszerű géppel, akkor kétszer annyi úton mozgatjuk a tárgyat/terhet.

Az egyszerű gépek fajtái:
EMELŐ – a tengely körül elforgatható rúd

• Egykarú emelő – pl. talicska, diótörő, sörnyitó, emberi alsókar
• Kétkarú emelő – pl. gémeskút, mérleghinta, olló, mérleg Ismétlés: FORGATÓNYOMATÉK
• Hengerkerék – pl. kerekeskút (henger és a végén kerék közös tengellyel)
• Csiga – pl. lift, malteros vödör – csigasor

LEJTŐ – a vízszintessel hegyesszöget bezáró sík felület

• Ék – pl. véső, balta, sőt kés és tű
• Csavar – hengerre felcsavart lejtő

Ismétlés: Forgatónyomaték = erő * erőkar. (M=F*k) Akkor van egy mérleg egyensúlyban, ha a két oldalán az erők/súlyok és erőkarok szorzata egyenlő. Így az adott terhet/súlyt fele akkora súllyal tudom kiegyensúlyozni, ha a teherkarhoz (k_t) viszonyítva az fele akkora súlyhoz tartozó teherkar (k_e) kétszer akkora. F*k_e = 2F * k_t/2

Tehát emelőre alkalmazva ezt a mondatot: az adott terhet/súlyt fele akkora emelőerővel tudom felemelni, ha a teherkarhoz (k_t) viszonyítva az én erőkarom (k_e) kétszer akkora. F*k_e = 2F * k_t/2
Az emelő típusú egyszerű gépnél az egyik az erőkar, a másik a teherkar.

Számolós példák

Mindenütt kiszámoltuk, hogy a kiszámolt munkamennyiség ugyanaz ezeknél a mozgásoknál az eszközök alkalmazásával is és anélkül is. Tehát igazoltuk amit az elején állítottunk, hogy ezeknél
az egyszerű gépeknél is igaz az energiamegmaradás törvénye. 

Két erő akkor egyenlíti ki egymást, ha - ugyanazt a testet érik,                    - egyenlő nagyságúak, - egy egyenesben vannak és            - ellentétes irányúak. Ha a testet érő erőhatások kiegyenlítik egymást, akkor Newton I. szerint a test nyugalomban van (mint a rugós ábrán megrajzolt egyensúlyi helyzet), vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást végez. Más szóval mozgásállapota nem változik. Jegyezzük meg ezt a logikai következtetést (mert a formulát máshol is alkalmazni fogjuk): ha a test mozgásállapota nem változik, akkor a rá ható erők kiegyenlítik egymást. Vagy nem is hat rá erő!

 Lásd a rugót ábrázoló kép jobb oldalát, a rugón a kis hasáb nyugalomban van, mert F_r = F_s . F_s pedig a hatásvonalában eltolt F_g, ugyanannak az erőnek az egyensúly ábrázolása miatt megrajzolt (nem harmadik!) erő.

Amikor a testet érő erőhatások nem egyenlítik ki egymást, mint itt a képen, akkor a test nincs egyensúlyban (tehát sebessége változik). Ilyenkor a test úgy gyorsul, mintha rá egyetlen erő az (F2 – F1) erő hatna.   Ezt az (F2 – F1) erőt EREDŐ ERŐ-nek hívjuk. Ez azért fontos, mert ezzel a megállapítással alapozzuk meg, hogy két vagy több erőt egyetlenegy erővel is helyettesíteni tudunk!!!

Két vektor összege vagy különbsége is vektor. Ennek az összegzésnek a technikáját/módszerét később fogjuk megtanulni.

FONTOS gondolatmenet: Pontosan ezt tapasztaljuk akkor is, amikor azt látjuk, hogy az asztalra tett test nem mozdul, holott két erő is hat rá – hasonlóan a fenti rugóhoz és a rajta lógó súlyhoz. Az F_s súlyerő azonos (!nem különböző harmadik erő!!!) a gravitációs mező/erőtér által kifejtett F_g erővel és egyensúlyt tart az F_ny nyomóerővel. Az asztal ezzel az erővel hat a testre, nyomja felfelé a testet. A két erő egyensúlyt tart egymással, a két erő vektoros összege 0, tehát a testet végeredményben 0 nagyságú erő éri. F_ny + F_g = 0, illetve F_ny + F_s = 0. A testre ható eredő erő 0.